A nőgyógyászati vizsgálat többek között magában foglalja a méhnyakrák szűrését (citológia), a méh, a petefészkek és az emlők vizsgálatát. A szűrővizsgálat lényege, hogy megnyugtasson, mert nincsen semmi baj; ill., hogy időben, azaz még gyógyítható állapotban vegyük észre a kóros elváltozásokat, ne csak akkor, amikor már késő.

A mellrák szűrése 35 év felett évente javasolt, ha addig nincsenek panaszok. Sürgősen keressen fel azonban, ha mellében csomót tapint, a bimbókból váladék ürül, az emlő bőrén behúzódás, elszíneződés alakul ki illetve ha a mensestől független érzékenységet tapasztal! Az emlők önvizsgálatának menetéről részletes útmutatást olvashat “az emlők önvizsgálata” című, korábbi bejegyzésemben.

————————————————————————————-

BEJELENTKEZÉS:

online, itt!!!

————————————————————————————-

Az emlőkben talált csomók jelentős hányada jóindulatú, azaz nem növekszik korlátlanul a környező szövetek felé, nem tör be az érrendszerbe, és nem ad áttéteket más szervekbe. Körülhatároltak, elmozgathatók, sokszor egyértelmű tok veszi körül őket. Citológiai vagy szövettani elemzésüket követően döntenek a szakemberek a további tennivalókról.

Az emlőrák otthon is felismerhető, az emlő egyszerű megtapintásával. A csomó a legtöbb esetben nem jár fájdalommal. Emlőrák 30 éves kor alatt is előfordulhat, így ha csomót észlelünk, mindenképpen keressük fel orvosunkat.

Az önvizsgálat ajánlott menete

Kezdje a vizsgálatot az emlők megtekintésével: látható-e jelentős nagyságbeli különbség, esetleg a bőr behúzódása, megvastagodása. Tekintse meg az emlőket tükörben több irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel.

• Álljon egy nem torzító tükör elé. Nézze meg melleit, mellbimbóit alaposan, szemből és oldalról egyaránt, hogy nem tapasztal-e alaki változást.
• Ismételje meg ugyanezt felemelt karokkal.
• Bal karját továbbra is felemelve, jobb kezével és zárt ujjakkal köröző mozgással tapintsa át bal mellét – arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg ugyanígy.

• Feküdjön le, bal válla alá tegyen párnát, bal karját nyújtsa feje fölé. Jobb kezével, körkörös mozdulatokkal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva ismét tapintsa át mellét.

• Most vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat úgy, hogy karját először a feje fölé tartja, majd a törzse mellé engedi.
• Enyhén nyomja meg mellbimbóit, és figyelje, nem mutatkozik-e váladékozás. Ismételje meg az előző pontok alatt írtakat a jobb mellével is.

Mikor forduljon orvoshoz, mikor javasolt a mammográfia?

Ha az emlők önvizsgálata során vagy bármikor az alábbi tünetek valamelyikét észlelné, haladéktalanul forduljon orvoshoz:

• csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban,
• a mell formájának megváltozása,
• váladékozás a mellbimbóból,
• a mellbimbó tartós behúzódása,
• az emlő bőrének megváltozása (pl. új redő vagy gödröcske megjelenése).

Ne felejtse el, hogy először meg kell “ismerkednie” saját emlőjével, így az első vizsgálatok alkalmával felfedezett gyanúsnak látszó dolgok (esetleg göbök is) valószínűleg ártalmatlannak tekinthetők, inkább a későbbiekben bekövetkező változásokra kell figyelnie. Ha azonban már ekkor először érzi, hogy valami rendellenességet tapasztalt, keresse fel orvosát. A legtöbb esetben a talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után szabad.

Különösen fontos, hogy rendszeres orvosi ellenőrzésen is részt vegyen. Átlagos kockázati csoportba sorolt nők esetében ajánlott

Az emlők orvosi vizsgálata

• 20-39 év között: 3 évente
• 40 év felett: évente

Egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.

A mammográfia

• 30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)
• 45-65 év között: 2 évente, behívás alapján
• 50 év felett: évente (szakmai ajánlás)

Forrás: daganatok.hu