shadow

2D, 3D, 4D, 5D – ultrahang dimenziók – mi a különbség?

Míg a hagyományos, 2D-s ultrahang a magzat testének egyetlen metszetét ábrázolja, addig ha ugyanezeket a hanghullámokat modern számítógépes technikával egészítik ki, térbeli, 3D-s képet kapunk, ami már nagyban hasonlít egy fényképhez.

A negyedik dimenzió az idő. A 4D-s ultrahang segítségével másodpercenként többször frissített mozgóképet kapunk, amelyen pontosan láthatók a baba mozgásai, testhelyzete, arckifejezése.

Egy 5D-s ultrahang készülék a korábbi modelleknél nagyobb felbontásban, részletesebb vizsgálatra ad lehetőséget. Abban is új, hogy bonyolultságuk miatt a 3D/4D ultrahang készülékekkel nehezen végezhető mérési műveleteket leegyszerűsíti, felgyorsítja és a rutin gyakorlatban könnyen alkalmazhatóvá teszi. Ezzel precízebb mérési lehetőséget biztosít, valamint automatikusan is képes a vizsgálatok során kulcsfontosságú méréseket nagy pontossággal elvégezni, kizárva a vizsgáló hibázási lehetőségét. A kismamák hasában lévő magzatot háromdimenziós tévére kapcsolva, térhatásban is láthatóvá teszi, élethű nézetben: gyakorlatilag ez a funkció teszi 5D-snek nevezett készülékké, a már itthon is alkalmazott 4D-s ultrahangos berendezésekhez képest. Az 5D-s ultrahangvizsgálat során készített videofájlt a szülők haza is vihetik, és bármilyen 3D-s televízión bármikor újra megnézhetik térben a fejlődő gyermeket térben.

Dr. Páczi Antal 2D-s ultrahang készülékkel rendelkezik. A cikk csak a készülékek közötti különbségeket hivatott ismertetni, mivel ez egy gyakran ismétlődő kérdés a vizsgálatokat megelőzően.

Mi is az az ultrahang?

Az ultrahang (rövidítve UH) a hanghullámok bizonyos hullámhosszú tartománya (20.000 Hz felett), amelyet az emberi hallás nem érzékel. Sok állat viszont érzékeli, sőt önmaga is képes az előállítására (denevér, delfin). Segítségével lehetővé válik a test bizonyos részeinek két- vagy többdimenziós, képi ábrázolása, akár mozgás közben is, valamint a folyadékok áramlási tulajdonságainak (elsősorban a sebességének) mérése. Az ultrahang úgy viselkedik, mint a többi hullám. Szilárd testekben megbúvó üregeket deríthetünk így fel, távolságokat mérhetünk a tenger alatt, a méhben elhelyezkedő magzatról, a vesében vagy az epében keletkezett kőről készíthetünk képet. Kis energiaigénye miatt az emberi szervezetet nem károsítja.

A radiológiai vizsgálatok közül a legkíméletesebb, káros hatással nem járó vizsgálat. Az ultrahang vizsgálat az egyik legmodernebb orvosi eljárás, mellyel szervi, fejlődési, működési problémák fedezhetők fel.

Közvetlenül az ultrahangos vizsgálat előtt a vizsgálandó személy bőrét az adott helyen géllel kenik be, hogy az ultrahang át tudjon hatolni a bőrön. Az ultrahang a belső szervekről különbözőképpen verődik vissza, amelyből – megfelelő számítások elvégzése után – kirajzolható az adott szövet, szerv képe a képernyőn.

2d_ultrahang
2 dimenziós ultrahang felvétel
3d_ultrahang
3 dimenziós ultrahang felvétel
4d_ultrahang
4 dimenziós ultrahang felvétel
5d_ultrahang
5 dimenziós ultrahang felvétel

Különbség: jól látható -míg a 2D-s felvételt szinte csak egy szakértő tudja pontosan értelmezni, addig a 3, 4 és 5 dimenziósak szinte fénykép minőségű, sokkal nagyobb felbontású képet produkálnak. Ebből következik, hogy részletesebb vizsgálatra, pontos mérésekre adnak lehetőséget…

Dr. Páczi Antal 2D-s ultrahang készülékkel rendelkezik. A cikk csak a készülékek közötti különbségeket hivatott ismertetni, mivel ez egy gyakran ismétlődő kérdés a vizsgálatokat megelőzően.

Az emlők önvizsgálata – jóindulatú csomók

A melldaganatok több mint 80%-a nem rosszindulatú, de ezt csak a szövettani vizsgálat döntheti el. A női emlőben az élet folyamán mirigytágulatok, ciszták, tömörülések, hegek, körülírt csomók formájában jelentkező jóindulatú daganatok alakulhatnak ki. Mindezen elváltozásokat emlőinek időszakos, gondos áttapintásával minden nő maga érzékelheti a legjobban. Minden csomót meg kell mutatni onkológusnak.

Az emlőkben talált csomók jelentős hányada jóindulatú, azaz nem növekszik korlátlanul a környező szövetek felé, nem tör be az érrendszerbe, és nem ad áttéteket más szervekbe. Körülhatároltak, elmozgathatók, sokszor egyértelmű tok veszi körül őket. Citológiai vagy szövettani elemzésüket követően döntenek a szakemberek a további tennivalókról.

Az emlőrák otthon is felismerhető, az emlő egyszerű megtapintásával. A csomó a legtöbb esetben nem jár fájdalommal. Emlőrák 30 éves kor alatt is előfordulhat, így ha csomót észlelünk, mindenképpen keressük fel orvosunkat.

Az önvizsgálat ajánlott menete

Kezdje a vizsgálatot az emlők megtekintésével: látható-e jelentős nagyságbeli különbség, esetleg a bőr behúzódása, megvastagodása. Tekintse meg az emlőket tükörben több irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel.

emlőrák, mellrák: a mell önvizsgálata, a mellbimbó behúzódása, váladékozás

  • Álljon egy nem torzító tükör elé. Nézze meg melleit, mellbimbóit alaposan, szemből és oldalról egyaránt, hogy nem tapasztal-e alaki változást.
  • Ismételje meg ugyanezt felemelt karokkal.
  • Bal karját továbbra is felemelve, jobb kezével és zárt ujjakkal köröző mozgással tapintsa át bal mellét – arra figyeljen, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg ugyanígy.

mellrák szűrése: az emlő önvizsgálata (emlőrák)

  • Feküdjön le, bal válla alá tegyen párnát, bal karját nyújtsa feje fölé. Jobb kezével, körkörös mozdulatokkal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva ismét tapintsa át mellét.

mellrák, emlőrák, önvizsgálat: mellbimbó környéke

  • Most vizsgálja meg az emlő és a hónalj közötti területet, illetve a hónaljakat úgy, hogy karját először a feje fölé tartja, majd a törzse mellé engedi.
  • Enyhén nyomja meg mellbimbóit, és figyelje, nem mutatkozik-e váladékozás. Ismételje meg az előző pontok alatt írtakat a jobb mellével is.

Mikor forduljon orvoshoz, mikor javasolt a mammográfia?

Ha az emlők önvizsgálata során vagy bármikor az alábbi tünetek valamelyikét észlelné, haladéktalanul forduljon orvoshoz:

  • csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban,
  • a mell formájának megváltozása,
  • váladékozás a mellbimbóból,
  • a mellbimbó tartós behúzódása,
  • az emlő bőrének megváltozása (pl. új redő vagy gödröcske megjelenése).

Ne felejtse el, hogy először meg kell “ismerkednie” saját emlőjével, így az első vizsgálatok alkalmával felfedezett gyanúsnak látszó dolgok (esetleg göbök is) valószínűleg ártalmatlannak tekinthetők, inkább a későbbiekben bekövetkező változásokra kell figyelnie. Ha azonban már ekkor először érzi, hogy valami rendellenességet tapasztalt, keresse fel orvosát. A legtöbb esetben a talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után szabad.

Különösen fontos, hogy rendszeres orvosi ellenőrzésen is részt vegyen. Átlagos kockázati csoportba sorolt nők esetében ajánlott

Az emlők orvosi vizsgálata

  • 20-39 év között: 3 évente
  • 40 év felett: évente

Egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.

A mammográfia

  • 30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)
  • 45-65 év között: 2 évente, behívás alapján
  • 50 év felett: évente (szakmai ajánlás)

Forrás: daganatok.hu