Szakértők szerint az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők valójában „szupertermékenyek” lehetnek, mert a körülbelül százból egy nőt sújtó rendellenességet az okozza, hogy szervezetük rendkívüli hatékonysággal teszi lehetővé az embrió megtapadását a méhben.

Egyes nőkben az olyan embriók, amelyek normál esetben nem élnék túl a terhesség legkorábbi szakaszait, elég hosszú ideig kitartanak ahhoz, hogy a terhességi teszt pozitív eredményt mutasson. „Az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők fele esetében nem ismerjük az állapot okát, és sokuk bűntudatot érez amiatt, hogy minden terhességük elvetél” – magyarázta Nick Macklon professzor, a southamptoni Princess Anne kórház kutatója. „Felfedeztük azonban, hogy nem arról van szó, hogy képtelenek a terhesség hordására. Valójában az lehet az oka, hogy rendkívül termékenyek, vagyis olyan embrió megtapadását is lehetővé teszik, amely normál esetben nem élne túl.”

A normális termékenységű nők sejtjei szelektívek
Macklon professzor kutatócsoportja az Utrechti Orvosi Egyetemmel együttműködésben ismétlődő vetéléstől szenvedő nők illetve egészséges nők méhnyálkahártyájából származó sejteket hasonlítottak össze. Kimutatták, hogy az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők sejtjei továbbhaladnak az embrionális szakasz felé, ezáltal ösztönzik a beágyazódást a minőségtől függetlenül, míg a normális termékenységű nők sejtjei szelektívnek bizonyultak.

A rosszabb minőségű embriók esetében még a menstruáció előtt megtörténik a vetélés
Macklon elmondta, hogy a természetes fogantatások mindössze körülbelül 30 százalékából születik gyermek, a többi a terhesség korai szakaszában elveszik. A nők többsége szerencsére nem is tud ezekről, mivel a vetélés még a menstruáció kimaradás előtt bekövetkezik. Amikor rosszabb minőségű embriók is megtapadhatnak, lehetséges, hogy elég hosszú ideig túlélnek ahhoz, hogy a terhességi teszt pozitív legyen. A szakértő szerint az eredmények vigaszt jelenthetnek az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők számára, mert azt bizonyítják, nem arról van szó, hogy nem elég jók a terhességhez, hanem arról, hogy talán túlságosan is jók. A tanulmány a PLoS ONE szaklapban jelent meg.

Forrás: Semmelweisfigyelő